[Csaladtortenet 2] [MACSE: 21061] FW: kutatási anyagaink sorsa

[Janos Varga]

Kedves Mindenki!

Kezd ez a diskurzus olyan irányba menni, mintha fel akarnánk találni a
spanyolviaszt. A kutatási eredményeket publikálni kell, máskülönben a
munkának semmi értelme nem volt! Egy család történetét sokféleképpen meg
lehet írni, a lényeg, hogy szülessen egy írás, amire  rákerül a szerző
neve, és ez valamilyen formában napvilágot lásson. Manapság számos
lehetősége van egy amatőr kutatónak arra, hogy publikáljon: kiadhat
könyvet, publikálhat a "mek.oszk.hu" oldalra, vagy ha csak egy cikket akar
írni, akkor ott van a MACSE folyóirata (ha még létezik...). A publikáció
lehetővé teszi, hogy a kutatás eredményei "örökre" megőrződjenek, és a
szerző is elnyeri azt a dicsőséget, hogy neve az idők végezetéig
összekapcsolódik az adott kutatással... Ezek után fakultatív, hogy az
adatokat valamilyen internetes adatbázisba is feltölti-e a szerző...

A fentiektől teljesen független, ha a szerző némi anyagi
ellenszolgáltatásra is igényt tart. Erre szerintem két lehetőség van: az
egyik, hogy könyv formájában publikál, a másik, hogy az adott család
kutatására alapítványt létesít, és szépen megkéri a rokonságot, hogy ki-ki
szándéka szerint adakozzék... Azt ne felejtsük el, hogy az amatőr
genealógiai kutatás sosem volt jövedelmező, éppen ezért nem foglalkoznak
piaci kiadók családtörténeti munkák kiadásával, ilyesmit csak
magánkiadásban lehetett mindig is megjelentetni...

Üdv
János

Stverteczky András <stverteczky.a at digikabel.hu> ezt írta (időpont: 2019.
dec. 13., P, 19:28):

> Kedves Kutatók!
>
> A vita jól eltávolodott a "tárgytól". Az eredeti felvetés: Mi legyen
> kutatási anyagainknak sorsa? Nekem ez a kérdés! Válasszuk két csoportra a
> kutatást: szakmai (sakk, sport, bába, stb.) és család-családfa. Az elsőnek
> van letéti helye, pályázható (eladható), akár disszertáció, tudományos
> irat,
> cikk, vagy könyv készülhet belőle. A másodiknak kisebb, csekély, vagy akár
> nulla közösségi értéke van. Nekünk, utódainknak, rokonainknak és esetleg
> megbízónknak fontos. Én most csak e második kör kutatási eredményének
> sorsára térnék ki.
>
> Egyszerű, aki megbízásból kutat, az a megrendelőnek átadja és kész.
>
> A saját családunk összegyűjtött anyagával mi legyen? Ez az igazi kérdés!
>
> El tudom képzelni, van olyan kutató, aki a kutatás szépségéért kutat és nem
> is érdekli, mi lesz az anyag sorsa. Úgy gondolom, ők kevesen vannak. A
> többség valószínűleg meg akarja őrizni, őriztetni az anyagot.
>
> Én biztosan meg akarom őriztetni az anyagot, de kivel? Idéznék a
> közeljövőben a MACSE-nak elküldendő anyagból:
>
> "Általánosságban gondolom, nem könnyű adatok halmazát (10 ezres szám ez!)
> úgy közre adni, hogy az ne csak a szakember számára legyen olvasható, hanem
> bárki más számára is. Esetünkben szakembernek tekinthető a család azon élő
> és még meg sem született tagjai, akik komolyan érdeklődnek; kik vagyunk,
> honnan jövünk és mit csináltunk. Ők nagyon kevesen vannak és lesznek. Az
> összes többi érdektelen, laikus a témában, legfeljebb a kíváncsiság teheti
> őket olvasóvá."
>
> Biztosan van olyan nagycsalád, amelynek van saját levéltára. Ettől
> tekintsünk el, mert ez nem jellemző.
>
> Nyugodtan kijelentem a család ma nem egy "letéteményes hely". A mai fiatal
> társadalom individualista, tisztelet a kivételnek. Nincsenek közösségi
> érdekek, még családi sem. Senkit nem akarok megbántani de még a házastársat
> úgy veszik, dobják el, mint az elhasználatlan alsóneműt. Így kutatási
> eredményeink jó esetben, a még működő szülői tisztelet folytán nem azonnal
> kerülnek a kukába, hanem "ideiglenesen" a padlásra, és majd ki tudja hány
> 10
> év múlva a kukába.
>
> Én bizakodó ember vagyok és hiszem, eljön még az az idő, amikor egy-egy
> leszármazott, rokon megkérdi magától, ki is vagyok én. Emiatt gondolom az
> anyagot megőrizni, hogy az illetőnek ne a nulláról kelljen elkezdeni a
> kutatást. Na de milyen formában? Természetesen elektronikusan! Igen ám, de
> az IT olyan gyorsan elszalad mellettünk, hogy az sem biztos, hogy a mai
> anyagunk 10 év múlva egyáltalán megnyitható lesz-e. Ezek az igazi kérdések.
>
> Hol helyezhetők el az anyagok? Valamilyen közösségi helyen; pl. Levéltár,
> könyvtár, MACSE. A lényeg, hogy a keresőmotor kiadja a tárolási helyet.
> További kérdés a digitalizált anyag digitalizálása. Mire gondolok? Például,
> az XP rendszeren készült anyagot Windows 20 alatt olvasni. Gondolom a
> Levéltár, Könyvtár (vigyázat, biztosan nem mindegyik!) örök. De mi van a
> MACSE esetén. Rögzítve van megszűnés esetére az adattömeg sorsa???
>
> Ilyen kérdések megválaszolására gondoltam, amikor felvetésre került a
> kutatási anyagaink sorsa.
>
> Csendes, bevásárlásmentes Advent 3. hétvégét kívánok minden kedves
> Kutatónknak
>
> S. András
>
>