[Csaladtortenet 2] falukönyv

[László Mamrovits]

Kedves Listatagok,

Nem igazán értem, hogy hogyan sikerül bármelyik hatóságnak a
családfakutatást összehozni a GDPR-rel, amennyiben az nem terjed ki az élő
személyekre.
Idézet a "GDPR"-ből:
(27) Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel
kapcsolatos személyes
adatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt
személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák

Azaz a GDPR nem foglalkozik a már elhunyt személyekkel. Az egyes
országokban viszont vannak olyan törvények, amelyek a halotti adatok
kutathatóságát szabályozzák. (Mondjuk János hozzászólását nem tudom
értelmezni, mert a GDPR 88 oldalas szövegét nem hiszem, hogy minden
web-oldalon el kellene olvasni. Az más kérdés, hogy a GDPR mennyire
impotens... szerintem abszolúte nem az. A korábbi szabályozásokhoz képest
végre van lehetőségem és jogalapom, hogy pl. egy telemarketing céget
megkérjek, hogy távolítsák el az adataimat a rendszerükből.)

Kérdés az, hogy ha egy adat már szabadon kutatható, akkor a kutatás
eredménye szabadon publikálható-e? Szerintem igen, hiszen a forrás, amiből
dolgozunk szabadon használható.
Visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy kell-e hozzájárulást kérni a
leszármazott családtagoktól. Nem vagyok jogász, viszont a fenti érvemből
kiindulva, ha a publikációban nem szerepel olyan adat, információ, amely az
adott ország hatályos törvényei alapján "nem szabadon kutatható", akkor nem
kell, mivel minden forrás szabadon használható a törvény alapján.
Amennyiben, s itt az 1945-ös dátum lényeges, szerepel ilyen információ,
akkor viszont kell, s valószínűleg nem elég egy sima persze, hanem jogász
által megfogalmazott, a kutatáshoz, az adatok feldolgozásához valamint
publikációhoz való hozzájárulás.

Gondolom a listatagok között van jogász is, örülnék egy megerősítő vagy
cáfoló válasznak :)

Üdvözlettel,

Mamrovits László