[Csaladtortenet 2] Családtörténet történész szemével

[Anna Gősiné Greguss]

Kedves Kutatótársak!
Nyugdíjazásom előtt pszichológus kutatóként, öt éve pedig
családtörténekutatóként mondom, hogy élesen szét kell választani a
családállítás és a családtörténet-kutatás módszerének eredményét.

A családállítás során kapott eredmények nem objektív adatok. Lehet, hogy
hozzásegítik a személyt olyan tények felszínre hozatalában, amiket
elfelejtett; lehet, hogy hatásukra apró emlékfoszlányokból "összeáll" egy
kép, ami lehet valós és téves emlékezet is(!); lehet, hogy hatásukra kezd
el érdeklődni a környezetében a téma iránt és úgy jut családi emlékezethez,
"legendákhoz"; lehet, hogy semmit nem mondanak neki. A lényeg az, hogy ez
egy, a pszichológusok által is vitatott terápiás módszer, ami olyan
terapeuták esetén működhet jól, akik ettől függetlenül is jó terapeuták (és
hisznek a módszerben...) (Kétségtelenül jó üzlet is lehet...)

A családtörténet-kutatás eredményei objektíven alátámasztható adatokat
produkál (anyakönyvek és egyéb konkrét források). Természetesen ezekre az
adatokra is igaz az, amit az előbb a családállítás kapcsán mondtam. A
lényeges különbség a kiinduló adatok tisztasága és objektivitása.
Persze a szubjektív igazságot nem szabad lebecsülni, mert az objektív
adatokat a szubjektív szűrőnkön keresztül dolgozzuk fel. De amennyire
lehet, a valós tényekből kell kiindulni. És a családállítás ezt nem tudja
biztosítani, a családtörténet-kutatás viszont igen.

Csak egy egyszerű  példa a szubjektív szűrőre:
A kamaszodó gyerek szeretne pilóta lenni, mire az apja azt mondja neki,
hogy "de ahhoz nagyon sokat kell tanulni".
a) Az egyik gyereket ez elbátortalaníthatja, akadálynak érzi, és meg sem
próbál lépéseket tenni efelé a cél felé.
b) A másik gyerek ezt kihívásnak érzni, és elkezd érdeklődni, hogy mit kell
tanulni hozzá...

A transzgenerációs hatások létét nem vitatom, sok objektív adat mutat rá.
De a traumákat is sokféleképpen dolgozzuk vagy nem dolgozzuk fel. Későbbi
problémákból lehet visszakövetkeztetni a traumára, de a trauma ténye nem
feltétlenül vezet későbbi problémákhoz.

Egyébként az idézett, különben remek tanulmányban én nem láttam, hogy a
családállításról szó lett volna...

Üdv,
Anna


Szabó Előd <szaeltan at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. aug. 3., K, 8:35):

> Kedves Bea!
>
> Köszönöm válaszodat!
> Ezekkel nincs is bajom, de az hogyan működhet, hogy családállítással
> kiderítenek egy korabeli gyilkosságot, amiről senki sem tudott
> és úgy derül ki, hogy pl. az alany "képviselője" (ha jól írom) érzi,
> rosszul
> lesz és lefekszik a földre.
>
> üdv: Előd
>
> -----Original Message-----
> From: csaladtortenet [mailto:csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu] On
> Behalf Of Beus
> Sent: Tuesday, August 3, 2021 7:10 AM
> Cc: Családtörténet
> Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Családtörténet történész szemével
>
> Kedves Előd!
> Én  kizárólag a családtörténet kutatása miatt javasoltam a könyv
> elolvasását,  a pszichológia más téma s nem ide tartozik. Azt próbáltam
> érzékeltetni, amit te is írtál: egy csomó magától értetődő dolog, aminek
> azonban nem tudod a gyökerét. Ha találsz "örökölt sorsot" könnyebben tudsz
> a múltban keresgélni, mert esetleg pont ez döbbent rá, hogy rossz irányba
> mentél eddig. Én is sok mindenre azt gondoltam, hogy az a természetes
> szocializáció eredménye, de ha egyik nem részese a másik szocializációjának
> akkor mégsem lehet így. Én nem arra gondoltam, hogy a jelen sorsot megoldja
> az ősök sorsának az ismerete, ezen agyaljanak a pszichológusok. Épp
> fordítva: egy a családban most jelenlévő, igen jellemző tulajdonság vissza
> tud utalni az ősődre.
> A családállítás szerintem se mond sok újat annak, aki kutatta a családját
> és ismeri is a múltat. Az annak jó - és ez megint pszichológia - akit eddig
> nem érdekelt a múlt és csak nagyszülőkig tud visszamenni...
> Ez olyan,mint a DNS - téma: van akinek sokat segít a kutatásban és van aki
> mereven elzárkózik előle.
> Üdv: BBea
>
>
> <
> https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campai
> gn=sig-email&utm_content=webmail
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> >
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <
> https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campai
> gn=sig-email&utm_content=webmail
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> >
> <#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> Szabó Előd <szaeltan at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. aug. 3., K,
> 2:24):
>
> > Elnézést kérek a véleményemért!
> >
> > A családállítás egy üzlet - sőt, a mai kor jellemzőiből kiindulva egy
> > helyesen felismert üzleti potenciál.
> > Még nem voltam ilyenen és látva az árakat, nem is fogom kipróbálni, de
> > sokat
> > beszélgettem olyanokkal, akik megtapasztalták.
> > Ha valaki megvendégel Miskolcon egy ilyenre és meg tudnak győzni -
> számomra
> > is - hasznosságáról, megkövetek mindenkit! :)
> >
> > Akinek eddig segített, annak örülök. Tehát van létjogosultsága.
> > Mint sok hasonló dologhoz, erre is születni kell.
> > Nem minden embertípus egyformán éli meg és dolgozza fel a traumáit, ebből
> > fakadóan
> > vannak, akik erre a megoldásra nem fogékonyak, illetve nem is értik, mire
> > is
> > lenne jó.
> >
> > Én tehát hiába olvastam Orvos-Tóth Noémi könyvét, nem kötött le, sőt,
> > kifejezetten untam.
> > Csupa általános, magától értetődő dolgot véltem felfedezni benne.
> > Nekem is van 2 házasságon kívül született ősöm, vannak hamar elhunytak,
> > árván maradt gyermekek, fiatalok.
> > Az elvesztett gyermekek a családfák 100 %-ában jelen vannak, ez sem egy
> > különleges állapot.
> > Jobb is lehetne az ember lelkiállapota, családja sikeressége?
> > Persze. És ha erről az ősök "tehetnek", akkor azzal, hogy megtudtam, meg
> is
> > oldódott?
> >
> > Az emberiség a traumáihoz szocializálódva élt - egészen a közelmúltig.
> > A mai kor embere már az elvárásaihoz szocializálódik.
> >
> > üdv: Előd
> >
> >   ==  ==  ==  ==  ==
>
>