[Csaladtortenet 2] MNL önkéntesek kerestetnek - kutatásfilozófia

[Völgyi Pál]

Úgy gondolom minden forrás fontos (lehet). Akár településtörténeti szempontból is, hiszen a település lakosságáról ad, vagy elsődleges, vagy  kiegészítő képet. Statisztikák készíthetők  belőle, miegymás.Ahol nincsenek meg az anyakönyvek, az 1828-as (vagy más) összeírás elsődleges forrásként kezelhető. Hézagokat tölthet ki, amit egyéb forrás híján nem tudnánk megtenni.Bárcsak a nemesekről is lenne ebből a korból ilyen összeírás, Egy bizonyos családnál évtizedek óta fennálló kérdést oldana meg, éppen az anyakönyvek hiánya miatt.
Üdv: Nagybaczoni M. Ferenc

-- Eredeti üzenet --
Feladó: Szabó Előd<szaeltan at gmail.com>Címzett: Beszeda László<beszeda.csalad at freemail.hu>, Csaladtortenet at levlista.theka.huElküldve: 2021. szeptember 21. 21:53Tárgy : Re: [Csaladtortenet 2]  MNL önkéntesek kerestetnek - kutatásfilozófia

Kedves Laci!



 



Korábbi levelemben írtam, hogy zsidó családnál, anyakönyv hiányában az 1828-as elsődleges forrás is lehet.



Azt is írtam már valahol, hogy ez csak bemelegítés lehet az MNL részéről, hiszen családtörténeti szempontból ennél sokkal értékesebb összeírások is vannak, pl. az 1809-es insurrekciós.



Vagy ott vannak a nemesi igazolások (de mint írtam, és mások is nem feltétlen szempont a családtörténet megsegítése).



 



Továbbá, hogy az 1828-as megszemélyesítse az illetőt, tudni kell értelmezni a rubrikákat, ismerni kell a viszonyokat.



Az a tény, hogy csak adózókat tartalmaz torzításokra, téves következtetésekre adhat lehetőséget (ahogy az 1715/1720-as is).



A nemesekről (kisnemesekről van szó) nem készült ilyen, így a teljes társadalmat lefedő felmérés nincsen, vagyis nem kapunk teljes képet, - az adózók borjait nincs mihez viszonyítani.



Vagyis nem tudjuk meg, milyen körülmények közt élt, csak elképzeljük körülötte a tinókat.



Fájó, nekem is - de tényleg nem, - mint ahogy azt sem, hogy néztek ki, milyen házban laktak, hol állt a ház és milyen ruhában voltak.



üdv: Előd



 



 



From: Beszeda László [mailto:beszeda.csalad at freemail.hu] 

Sent: Tuesday, September 21, 2021 9:16 PM

To: Szabó Előd

Subject: Re: [Csaladtortenet 2] MNL önkéntesek kerestetnek - kutatásfilozófia



 



Kedves Előd !



Megosztottál velünk egy szempontot arról, kinek nem segítség az összeírás. Pl a településkutatóknak.



Gondolom te és én is még tucatnyi kutatási területet tudunk felsorolni, ahol nincs jelentősége.



De a családtörténet kutatásban igenis van. Az összeírás már megszemélyesíti az egyént, kicsit t9bbet tudunk meg róla, mint hogy ki volt a bába és keresztanya és miben halt meg. Megtudhatjuk, hogy és milyen körülmények közt élt.



Ez a családtörténet kutatás.



 



Beszeda L.





"Szabó Előd" <szaeltan at gmail.com> írta:



Nem először tapasztalom, hogy a levéltárak, kutatók (könnyű

kutathatóságuknál fogva) túlértékelik az összeírások jelentőségét, miközben

az elsődleges forrás, az anyakönyvek kutathatóságán senki sem mozdít előre.

De azt is, hogy a levéltáraknak csak egy apró szelet a családkutatás.

Nekünk viszont a levéltár magát a családkutatást jelenti!



Kritikus esetnek azt nevezném, amikor van 5 Kovács Sándor egy időben és

mindegyiknek szülőpárt kell találni.

Nos, ez az 5 KS az anyakönyvből is kiviláglik, hogy 5 KS.

Mind az ötnek külön feleségek, gyerekek, dátumok.

Ezzel szemben az összeírásban szerepel 5 egymás alá felírt Kovács Sándor

neve +/-3 számú borjas tehenekkel...

Ilyen szempontból nem, hogy nem segít, de felesleges munkát is adhat az

összeírás.



Másrészt: nagyon sokszor olvasom, hogy a családfa úgy jó, ha nem csak

dátumok és nevek, hanem történet is.

Egyetértek.

Viszont a legtöbb egyszerű, helyben élő, földműves családnál semmilyen más

adatot senki sehová fel nem írt, minek is tett volna...

A családfa nem csak akkor lehet élő, ha minden tagjának egy regény volt az

élete és 200 oldalas könyvet lehet kiadni egyetlen családról, vagy annak egy

ágáról.

Akkor is élő, ha követhető rajta az eredet, az előmenetel, a lesüllyedés, a

házszámok változása, a házasodási szokások, a rokonság rendszere, exogámia

erősödése, a vallások váltakozása, a ragadványnevek, egyáltalán, hogy

hogyan, miért és merre terjedtek szét, és mennyire stb.



Beírhatnám én is minden 1828-as összeírthoz, hogy hány borjas tehene volt. 

Ahhoz persze be kellene azonosítani, melyik Kovács Sándor melyik!

És ez a nem mindegy. Mert 5 egymás alá felírt Kovács Sándorból ezt nem lehet

megállapítani.



De egy település teljes populációjának feltárásánál erre nincs is lehetőség,

nem is cél, hogy a forrást kényszeresen bedolgozzuk a kigyúrt és már

magasabb szinten álló munkába.

Éppen a mostani munkámban jöttem rá, hogy néhány forrás csak felesleges

órákat, napokat vett el tőlem, minimális, vagy 0 plusz eredményt hozva.

Gyakorlatilag leellenőriztem a forrást, hogy jó-e...

(Maximalista vagyok, így muszáj volt, de meggondolandó)

Max. leírjuk, hogy az 1828-as összeírásban is szerepel. Hogyne szerepelne!

:)



üdv: Előd







  ==  ==  ==  ==  ==

Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB

_____________________________________________________________________________

levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet

Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu



  ==  ==  ==  ==  ==

Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB

_____________________________________________________________________________

levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet

Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu




Citromail.hu levelezõ rendszerbõl küldve

Lépj be vagy regisztrálj