[Csaladtortenet 2] A történetmesélők mi vagyunk
István hatvany
hatvany.istvan at gmail.com
2023. Feb. 17., P, 19:06:49 CET
én még jócskán részese voltam a múlt rendszernek. Akkoriban sok minden ami
a felmenőinkre rokonainkra vonatkozott óvatosan fogalmazva is nem volt
publkus, mert abból akár még baj is származhatott. A szüleim habár sokat
meséltek az ő múljukról, de azért éreztük , hogy sok mindent nem mondanak
el ,vagy csak érintőlegesen került szóba, a ne szólj szám nem fáj fejem
közmondás intelmét követve. Egy idő után már szemérmesek is voltunk a
kérdések feltevésében is. Sajnos ma már nagyon bánom ezt hozzáálásomat.
Idővel a szülők rokonok vagy meghaltak vagy már nem voltak olyan állapotban
hogy elmondhassák a fontos, megőrzésre érdemes dolgokat. Aztán ahogy
öregszünk egyre kevesebbet nézünk előre, inkább visszafelé tekintgetünk. Én
is így kezdtem a nyugdíjas éveim elején a család múltjával foglalkozni. A
kutatás ma már mondhatni szenvedélyemmé vált, nagyon sok időt töltök ezzel
a tevékenységgel. Egy idő után már nem elégedtem meg azzal, hogy a rengeteg
kronológia adatot egy leszármazási táblába rendezzem. Az adatok mellé
történetek is kellenek, hogy az érdekes is legyen. Ma ott tartok, hogy az
apai ágam történetét három kötetben feldolgoztam 450 oldal terjedelemben.
És már a anyai ágam több vonala is összeált. De haladok tovább nincs
megállás, mert hajt az érdeklődés és az elkötelettség. Az papírra
vetetteken kívül tárgyakból is összeálítok egy hagyatékot, persze nem a
piaci hanem az eszmei értékeik miatt. Én úgy érzem a legtöbb amit a
gyerekeimnek unokáimnak, vagyis az utókorra hagyhatok az nem más mint a
múlt ismerete.Bízom benne hogy a következő generációk közül is kikerül
valaki aki tovább gombolyitja majd a szálakat.
Anna Gősiné Greguss <ggacs4 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2023. febr. 17.,
P, 18:10):
> Kedves Kutatótársak!
> Megérintett ez az angol nyelvű, geneológiai költeménynek nevezett
> "hitvallás":
>
> https://past-presence.com/2018/03/24/origin-of-the-genealogy-poem-the-storytellers/
>
>
> Helyenként kicsit "műferdítve", áttettem magyarra:
> *----*
> *A történetmesélők*
> Mi vagyunk a kiválasztottak. Minden családban van valaki, aki úgy tűnik,
> arra hivatott, hogy megtalálja az ősöket - hogy újra életre keltse őket,
> hogy elmondja a család történetét, hogy azt érezze, az ősök valahogyan
> elismerik és helyeslik azt, amit tesz.
>
> Számomra a genealógia nem a tények rideg összegyűjtése, hanem életet
> lehelni mindazokba, akik korábban éltek.
>
> Mi vagyunk a törzs történetmesélői. Minden törzsben van egy történetmesélő.
>
> A génjeink hívnak minket. Azok, akik előttünk jártak, hozzánk kiáltanak,
> hogy meséljük el a történetüket. Így hát megtesszük. Miközben megtaláljuk
> őket, valahogyan magunkra találunk. Hány sír előtt álltam már és hány sír
> előtt sírtam? Nem tudom megszámlálni. Hányszor mondtam már az ősöknek, hogy
> csodálatos családod van, hogy büszke lennél ránk? Hányszor léptem oda egy
> sírhoz, és éreztem, hogy valahogy szeretet árad felém?
>
> Nem tudom megmondani.
>
> Ez túlmutat a tények egyszerű dokumentálásán. Arra is kiterjed, hogy ki
> vagyok én, és miért teszem azt, amit teszek. Arra, hogy látom: egy temető
> örökre elvész a gaz és a közöny miatt, én pedig azt mondom, nem hagyhatom,
> hogy ez megtörténjen. Ezek a csontok itt az én csontjaim csontjai és az én
> vérem vére. Arra is kiterjed, hogy tegyek valamit értük. Arra is kiterjed,
> hogy büszkék legyünk arra, amit őseink elértek, amivel hozzájárultak ahhoz,
> amik ma vagyunk. Tiszteletben tartjuk nehézségeiket és veszteségeiket, azt,
> hogy soha nem adták fel, nem hátráltak meg, hogy elszántak voltak, hogy
> folytassák és felépítsék az életüket a családjuknak. Mély büszkeséggel tölt
> el, hogy azért harcoltak, hogy nemzetté válhassunk és megmaradjunk
> nemzetként.
>
> Határtalanul és mélyen megértjük, hogy ezt értünk tették, hogy mi
> megszülethessünk olyannak, amilyenek vagyunk. Hogy emlékezhessünk rájuk.
> Így hát emlékezünk. Szeretettel és törődéssel, és feljegyezve létezésük
> minden egyes tényét, mert mi vagyunk ők, és ők mi vagyunk. Így, ahogy egy
> írnokot hívnak, én is elmesélem a családom történetét. A következő nemzedék
> egyik elhívottján múlik majd, hogy válaszoljon a hívásra, és elfoglalja
> helyét a családi történetmesélők hosszú sorában.
>
> Ezért foglalkozom genealógiával, és ez az, ami arra hívja a fiatalokat és
> az idősebbeket, hogy lépjenek elő, és újra és újra keltsék életre az
> ősöket.
> *----*
> Üdv,
> Anna
> == == == == ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu
>
További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról