[Csaladtortenet 2] Alternatív nevek

[Julia Szent-Gyorgyi]

Bárány Sándor idézte a Society of Genealogists álláspontját:
> "If a supporting reference is not provided to show that an individual was
> also known by an alternative name, the name cannot be used".

Aki ezt írta, az vagy nem gondolta végig, vagy kizárólag a
családnevekről beszélt, és azokról is csak modernkori használatban.

A keresztnév vagy utónév lefordítása a huszadik század közepéig
teljesen általános volt. Említésre sem érdemült, hogy magyarnyelvű
hivatkozásban Gyula, német- vagy latinnyelvűben Julius. Sőt, az
anyakönyvezésben a becenevek mellőzése is többnyire magától
értetődött. (Kivétel néha a zsidó anyakönyvezés, ahol a női becenevek
gyakran egyenértékűek a keresztény használatban megszokott "teljes"
névvel -- és néha ahány bejegyzés, annyi becenév-változat.)

Amikor nincs Pistáról más fennmaradt adat, mint ami a katolikus
anyakönyvben van (és nem vett részt anyakönyvi eseményben az 1840-es
években), akkor azokban Stephanus (vagy Stephani, vagy néha
keresztapaként Stephano) formában jelenik meg -- attól függetlenül,
hogy soha senki az egész életében nem szólította Stephanusnak. Mondjuk
azt sem tudjuk, hogy hívta-e őt bárki Istvánnak (és nem Pistának), de
sokkal nagyobb az esélye, mint a latin névnek. Ezért szerintem
teljesen helyénvaló, hogy a családfára Istvánt (is) írjunk, és nem
(csak) Stephanust.

Mondjuk vannak bukkanói ennek a hozzáállásnak, mert mi van akkor,
amikor nem tudjuk, hogy Andreas András volt-e vagy Endre, vagy hogy
ősünk anyanyelve magyar volt-e, vagy tót, vagy német? Ezért a
kizárólag más nyelven anyakönyvezett személyeknél célszerű
többféleképpen is beírni a nevet (lehetőleg több egyenértékű mezőbe,
nem egymásután egybe). Hogy melyik legyen az elsődleges, azt szerintem
nem lehet egyöntetűen eldönteni. Minden személynél (vagy legalábbis
családnál) össze kell vetni a meglevő adatokat, és a szerint
kiválasztani a legjobbnak látszó megoldást.

Juli
/\ /\
>*.*<