[Csaladtortenet 2] birodalmi nemes, Magyar Királyság

[Rihmer Aurél]

Kedves Kutatótársak!Idegen állam nemessége Magyarországon nem volt érvényes. Köznemesek esetén az elismerést a vármegye adta meg a vármegyei főügyész felterjesztésével, míg főnemesek esetében az országgyűlés adott indigenátust, avagy honosítást. Ennek igen magas összege volt, amit a királyi kamarához kellett befizetni. Kivétel, Erdély volt, mert az erdélyi nemes, ha Magyarországon birtokot vett, és azt a vármegye bejegyezte, magyar nemessé lett, lásd báró Wesselényi Miklós esetét.1848/1867 után viszont a helyzet változott. Ettől kezdve az állampolgárság megadásával, a külhoni nemesi rangot is elismerték.Ott, ahol ma is királyság van, ez a rendszer most is él. Például herceg Festetics Londonban bankár, de hercegi rangját hivatalosan nem használhatja ott, mivel nem ismertette el az angol uralkodóval. Külön furcsaság, hogy az osztrák nemes, lovag és báró köznemesnek és nem főnemesnek számít. De ha az osztrák báró ingigenátust kapott hazánkban, akkor báróként Magyarországon főnemes lett, míg Ausztriában maradt köznemes.ÜdvözlettelAurél-------- Eredeti levél --------Feladó: András Töreky <toreky.andras at gmail.com>Dátum: 2024 január 15 17:27:08Tárgy: Re: [Csaladtortenet 2] 	birodalmi nemes, Magyar KirályságCímzett: Farkas Cserményi <chermeny at gmail.com>A kutatásaim során a szigligeti báró Puteáni családdal kapcsolatban volt egy ilyen esetem. Puteáni Vencel csehországi birodalmi rangban volt, amikor feleségül vette tóti Lengyel Krisztinát, így, a felesége révén jutott magyarországi birtokokhoz Szigligeten és Lengyeltóti környékén, valamint Biharban. Általános szabály volt, hogy mindenkit a saját vármegyéjében ismertek nemesnek, ha egy másik vármegyébe költözött, igazolást kellett kérnie a vármegyétől, amit a másikban ki kellett hirdetni Az adómentesség általában a nemesi birtokra vonatkozott, de bizonyos esetekben a nemesi rang egyéb kedvezményeket is biztosított.  Puteáni Vencel fiatalon meghalt, fiai árvaságra jutottak, kiskorúak lévén gyámokat neveztek ki melléjük. Az idősebb fiú  úgy bújt ki a gyámság alól, hogy a titokban nagy összegű pénzt vett fel a családi vagyon terhére, majd megnősült, és birtokba iktattatta magát a Bihar vármegyei Kimpánban (jelenleg Romániához tartozik). Ezzel nyert a család 1830-ban magyar nemességet. A  család azóta használja a kimpáni előnevet. Az egyik utód a bárói rangra hivatkozva 1878-ban a felsőház tagja szeretett volna lenni, de a birodalmi címet nem ismerték el, a kérelmet elutasították.  András  Farkas Cserményi <chermeny at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. jan. 15., H, 15:27):  > Kedves Kutatótársak! > > Meg tudná nekem valamelyikőtök mondani, hogy, ha valaki *német birodalmi > nemességet* (lovagi "szintű") nyert (jelen esetben I. Lipóttól, 1663-ban), > az a Magyar Királyságba költözve a magyar nemessel ugyanazon > jogokat/kötelességeket gyakorolta? Pl.* fizetett adót?* Háború idején > köteles volt részt venni az inszurrekcióban, Stb...Vagy ezen > jogok/kötelességek megszerzését valamilyen eljárással, folyamodvánnyal > lehetett kérvényezni? > > Érdeklődve várom a kérdésben jártas kutatótársak válaszait! > > Köszönettel: > Cs. Farkas >   ==  ==  ==  ==  == > Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB > > _____________________________________________________________________________ > levelező lista honlap: > http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet > Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu >  ==  ==  ==  ==  == Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB _____________________________________________________________________________ levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu