[Csaladtortenet 2] Fw: Csodában bízva...

[Dr. Szegõ Ágnes]

Kedves Viktor,
hasonlót gondoltunk, néhány órája küldtem el ezt a levelet:
 
----- Forwarded Message -----
From: Dr. Szegõ Ágnes <orban_99 at yahoo.com>
To: Abonyi Iván <ivan at abonyi.hu> 
Sent: Saturday, February 11, 2012 5:28 PM
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Csodában bízva...
  

Kedves Iván,
ha megengedi, hogy így szólítsam (58 éves vagyok)
Holokauszt túlélők gyermeke, a magyar zsidóság és a holokauszt elkötelezett kutatója (Heves és Szolnok megyei zsidóság története) vagyok.
Nagyon megrendítő volt a levele. 
Nem egy hasonló keresővel találkoztam, és eddig igazán egy olyan emberrel, aki a keresés végén megnyugodott. 
Elmesélem a történetét, talán segít valamit:
Klára néni 90 éves, édesanyját hasonló menetben vitték el Budapestről, és Sopronban látták utoljára, talán még annyit tudott róla, hogy a nyugati sáncvonal építésében dolgoztatták.
Soproni barátnőmet ajánlották neki, hátha tudna segíteni.
Évekig beszélgettek telefonon, barátnőm felkutatta a környékbeli helyeket, többek között Hidegséget is, ahol talált visszaemlékezőket, ha nem is a keresett hölgyre, de a kényszermunkásokra.
Végül néhány hónapja Klára néni lement Sopronba, elmentek barátnőmmel együtt Hidegségre, ahol egy nagyon kedves család fogadta őket, akik 44-ben is segítettek a szenvedőkön (semmilyen hivatalos elismerést nem fogadtak el érte). Megmutatták Klára néninek a barakkok és a tömegsírok helyét.
Klára néni, aki ugyanolyan kétségbeesve kereste édesanyja emlékét, végre itt megnyugodott.
Nem tudom, hogy segít-e ez a történet, talán...
minden jót kívánok
üdvözlettel:
Szegő Ágnes
könyvtáros, történész
Tiszafüred