[Csaladtortenet 2] Segítségkérés Forgách Kláráról

[Csaba Somlyódy]

Kedves Lista!

Egy kedves cseh családkutató társunk fordult hozzám problémájával. Sajnos
nem beszél magyarul, de angolul kiválóan. Levele fordítását teszem közzé,
hátha valaki már találkozott az üggyel, hallott felőle, esetleg bármilyen
segítséget tud adni. Oly sokszor szinte lehetetlen dolgokra kaphattunk
választ ezen az oldalon, hogy bátran kérem segítségeteket. Elnézést, ha
kicsit hosszabb a leírás, de a probléma sem egyszerű:

Gondjaim a magyar elődeimmel:

a)      A családi legenda

Gyerekkoromban számos alkalommal hallottam édesanyám magyar
dédnagyanyjáról, akit állítólag kitagadtak családjából ezidáig tisztázatlan
okokból - a hite miatt, egy rossz házasság miatt, politikai okokból, stb.
Őt egy jól ismert nemesi család legendás tagja szerint Forgács Klárának
hívták. Azzal is tisztában voltam, hogy hogy néhány rokonom egyértelműen
magyar névvel rendelkezik (Asztalos), néhány leszármazottjuk a mai napig
Csehországban él, néhanapján még kapcsolatba is lépünk egymással.

A legenda azt mondja, hogy Forgách Klára nemesi körülmények között élt
valahol Magyarország keleti részében, egészen első házasságáig, mely nem
csak botrányos, hanem egyben egyenlőtlen is volt. Klárát kitagadták az
örökségből, majd megkapta a Vozár nevet (Forgách-ék szolgálóinak
családnevét, ahogy ez nem egy családi dokumentumban szerepel).

b)      Archív dokumentumok:

Néhány évvel ezelőtt elkezdtem gyűjteni a családfával kapcsolatos
dokumentumokat. Anyám családjában minden világos volt, kivéve ezt a
"Forgács-sztorit". Röviden összefoglalom mit találtam:

"Vozár" Klára - születési ideje nem tisztázott, a házasságkötési
dokumentumok szerint, ahol megemlítették a korát, 1816-ban született. A
születési hely nem ismert.

A dokumentumok szerint Klára szülei Vozár Ján (vagy János) (néha
Vozáry-ként, Vozarik-ként írva)  és Forgách Mária (Forgac) voltak Gönc-ről
(Göncz, Gönice, stb.). Sem a szülők születési helye, sem a pontos címük nem
került sehol megemlítésre.

Klára első házasság (már Vozár Kláraként) Kosicében (Kassán) került
megrendezésre 1842. június 6-án, a vőlegény Asztalos Mihály (Michal)
kőműves volt, 26 éves, Kassáról.

A dokumentumok (Kosice archívum) nem tartalmaznak adatokat a szülőkről
(miért nem???).

 Kis idő múltán a párt (Michal fiukkal) feltehetően kiutasították
Magyarországról. Klára családja Csehországba költözött (Vrbová Lhota,
Nymburk közelében). Michal Asztalos, Klára férje nem sokkal később elhunyt,
majd Klára hozzáment Matej Pánek-hez, az én üknagyapámhoz. A történet
ezután viszonylag világos és jól dokumentált. Még anyám is abban a házban
született, ahol Matej Pánek és Klára éltek Vrbová Lhota-ban.

Szinte az összes Cseh dokumentummal rendelkezem.

c)       Következtetések és megállapítások:

Nincs okom kételkedni Klára történetében. Matej Pánek és családja
viszonylag egyszerű emberek voltak, egy kis farmmal a faluban, a történet
rá nem volt nagy hatással. Sokkal inkább tartotta egy értelmetlen, ám
érdekes legendának.

Ha a történetet tényként kezeljük, néhány alapvető dolgot megállapíthatunk:

-          Klára 1816 (többé-kevésbé) született, édesanyja Forgách Mária
(feltehetően még hamis dokumentumokban si szerepelt). Forgách Mária kb.
1780 és 1898 között született.

-          A valóságban is élt egy Forgách Mária - 1793. április 14-én
született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom), hozzáment 1872 augusztus
16-án Ledec-ben (Ladice, Ghymes/Jelenec közelében, az egyik
Forgách-birtokon),Forgách Zsigmond, ki 1786 október 28-án született és 1872
december 6-án hunyt el Mándokon. Forgách Mária 1863 január 25-én hunyt el
Kassán (kosicében), sírja Ruskovban (Regeteruszka, Kelet-Szlovákia)
található. Ez a Mária teljesen megfelel a legendákban említetteknek - ebből
következően valószínűleg mindkét szűlő jogán Forgách volt.

-          A fő gondot az jelenti, hogy Klára egyik hivatalos
Forgách-családfán sem szerepel. Mivel már bizonyítást nyert, hogy sok
Forgách-dokumentum hamis volt vagy egyszerűen megváltoztatták őket (ennek
számos oka lehetett, pl. valótlan házasság, stb.), ezért könnyen
elképzelhető, hogy lányuk, Klára (*1816) egyszerűen lekerült a
dokumentumokról, Asztalos Mihállyal kötött házassága okán. És mivel az
anyja neve nem lehetett hamis, Vozár Ján(os) (a Forgách-család szolgálója)
került apaként hivatalosan feltüntetésre.

-          Forgách Máriának hivatalosan is született több másik gyermeke -
Mária (*1822, Gyöngyöstarján, elhunyt 1872-ben) és Kálmán (*1824, Kassa,
elhunyt 1878-ban). Fura, hogy a "hivatalos" gyermekei ilyen sokkal
házassága (1813) után születtek, mikor Klára csak 3 évvel a házasságkötés
után született.



d)      Gyanús körülmények:

Nagyon furcsa, hogy Klára (gyerekkel és férjjel) egy kis faluba költözött
Nymburk közelébe (Csehország). Szintén érdekes, hogy volt ott egy
protestáns pap (eredetileg kálvinista lelkész), kit Forgách Andrásnak
hívtak. Ez a Forgách András 1756-ban, feltehetően Vágújhelyen született
(Nové Mesto nad Váhom). A nemhivatalos Forgách családfában Andrást - aki
Hosszú Annát vette el (egy jól ismert protestáns család sarját) - szintén
kitagadták a Forgách-családból (a hivatalos családfákban nem említik, hogy
lettek volna leszármazottai, holott több gyermeke is volt!). Mikor felesége
elhunyt, András teológiát hallgatott a a Kálvinista Főiskolán Sárospatakon,
majd Csehországba ment, mint protestáns pap (1801-1816), 1804-től
kezdődően, Bosin-ban (Nymburk tartomány).

1816 után András (a protestáns dokumentumok tanúsága szerint visszatért
Magyarországra.

Lehetséges, hogy András (aki valószínűleg Klára nagybátyja,  ha hihetünk a
dokumentumoknak) adott át információkat Klárának a régióról?

Nagyon furcsa tény, hogy Matej Pánek, Klára második férje protestáns hívő
volt, csakúgy mint Forgách András, a régió lelkésze.

e)      Hogyan igazolható/tagadható az elmélet?

Ez nagyon nehéznek tűnik. Biztos vagyok benne, hogy léteznek elfeledett
dokumentumok, melyekben említik Klárát. Pontos születési hellyel és idővel
- archív dokumentumok szerint születhetett Gönc-ön, ám ez nem biztos, mivel
csak azt írták, hogy Forgách Mária és Vozár Ján születtek ott.

Kassa (Kosice)?, vagy Nagyszalánc (Slanec, az egyik Forgách-kastély, a
legvalószínűbb helyszín, ahol Mária és Zsigmond feltehetően a házasságkötés
után éltek), Mándok?, Szécsény?

Magyarország és Szlovákia keleti része a legvalószínűbb helyszín. De Ghymes
(Jelenec) is lehetséges, még Vágújhely is (Nové Mesto nad Váhom)..

Egy szlovák családfakutatótól azt a tanácsot kaptam, hogy próbálkozzam meg
mormon archívumokkal ( www.familysearch.org ), lehetséges, ha ismered a
plébániát. És persze a nyelvet..

Amennyire én tudom, a nemzeti archívumban is találhatók adatok, Budapesten,
vagy a helyi archívumokban (Sátoraljaújhely, Mezőcsát...). Próbáltam írni
nekik, de választ ezidáig nem kaptam.


Köszönettel:


Somlyódy Csaba