[Csaladtortenet 2] kerdes

[Hedvig Gaspar]

Kedves Imi!

Egyetértek Krisztiánnal, bármelyik eset lehetséges.  Én láttam olyan anyakönyvet (Háromszék vármegyében), ahol volt pár lap, ahol a pap azt jegyezte fel, hogy más helységekben (melyek nem tartoztak hozzá) melyik évben kiket temetett el.  Ezek a lapok teljesen külön voltak a normál halotti bejegyzésektől, ahol éppen adódott rá hely.  Előfordult az is, hogy ez be volt jegyezve az illető helységben is, de javarészt nem voltak ott is bejegyezve. - Gyakran előfordult az is, hogy a pap távollétében pl. a tanító (aki igen gyakran a kántor is volt) temetett. Ebben az esetben viszont rendszerint nem volt probléma a bejegyzéssel.  Többször előfordult az is, hogy más környékbeli pap temetett (esetleg ismerőse volt a családnak), de a bejegyzéssel ilyenkor sem volt probléma.  Rendszerint a pap halála esetén is  megoldották a bejegyzést is, legfeljebb nem olyan alapossággal, mint a pap idején.  Ugyanakkor én is láttam arra konkrét példát a családban, hogy valahogy elmaradt a halott bejegyzése (A pap kisgyereke halt meg, és három évvel később ugyanarra a névre keresztelte a másik gyerekét, de halotti bejegyzés nem volt az előző gyerekre.   Nyilván az adott körülmények között kiment a fejéből.).

Arról a kérdésről, hogy mikor mennyi ember halt meg:
Én is találtam egy kisebb faluban olyan éveket, amikor alig halt meg valaki, vagy egyáltalán senki, viszont szépen születtek gyerekek, illetve házasságok is voltak (ezek száma is elég váltakozó volt esetenként).  Viszont láttam olyat is járvány (epekórság=kolera) idején Sárospatakon 1831. július végén, illetve augusztus elején (Azt hiszem, hogy ekkor még új volt a kolera Magyarországon, és nem ismerték.), hogy három hét alatt a más évben szokásos halottak ötszöröse halt meg (köztük több rokonom is).  Csak érdekesség kedvéért:  Kazinczy Ferenc is ebben az 1831. évi kolera járványban halt meg.

Üdv:
Hédi