[Csaladtortenet 2] református pap törvénytelen gyerekei?!

[Nagy-Vajda Domokos]

Kedves Zsuzsa,
Kedvemre való ez a téma, elgondolkodtam rajta. Erre jutottam:
A házasságnak több akadálya is lehetett, még akár a 6 gyerekkel együtt is:
1. Vérrokonság - ezt azonban esperesi / püspöki engedéllyel általában meg lehetett oldani, kivéve, ha túl közeli a rokonság: - testvér,  - egyenes ági vérrokon,  - a testvér vérszerinti leszármazója.  - unokatestvérek között. (Tudomásom szerint ez utóbbi kettőre lehetett felmentést szerezni)        Én komolyan megvizsgálnám, hogy nem volt-e unokahúg vagy unokatestvér a későbbi feleség?
3. Öröklés kilátása (az örökhagyó tiltja a házasságot valamiért), de végül meghal, örökölnek és teljes a boldogság (szappanopera verzió)

4. Kiskorú a lány és a szülő / gyám nem engedélyezi a házasságot (az árvaszék engedélyt adhat) - ez ebben az esetben nyilván nem erről van szó...
2. Vallási exogámia (református papnál ez különösen szempont lehet) - ha a lány esetleg nem lett volna református vagy keresztyén? - de ebben az esetben világosan látszik, hogy nem erről van szó

5. Más érvényes házasság nem volt, tehát ha a fentiek közül egy sem talált, akkor csak arra tudok gondolni, hogy: 
6. Az a hat gyerek nem is a tiszteletesé volt, hanem csak magáénak ismerte és törvényesítette őket, pontosan azért, hogy családjogi védőhálóba kerüljenek .... 
Az ispán arra adhatott engedélyt, hogy máshol köthessenek házasságot, mint ahova lakhelyük szerint tartoznak.
A közigazgatási hatóság adhatott mentvényt a kihirdetések elhagyására nézve (bár ez csak 1894 után, azelőtt az illetékes esperes / püspök bocsátott ki ilyen mentvényt).
Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy mit derítesz majd ki:
Nagy-V. Domi

 

     2015. január 5., Hétfő 19.39 napon Eszterhai Zsuzsa <eszterhaizsuzsa at freemail.hu> írta:
   

 Kedves Pali!
Úgy látom félreérthetően fogalmaztam!Én nem ítélem el, mert nem a gyerek tehet arról ha házasságon kívül született. De régen még a múlt században is fontosnak tartották ennek a jelölését az anyakönyvekben, nemhogy a XIX. században. Eleve kevesebb joggal rendelkezett. Pl nem örökölhetett. Eleve a túlélési esélyei kisebbek voltak az ilyen gyerekeknek, sokkal nagyobb volt köztük a gyerekhalandóság.A család" gazdasági szövetség" is volt . Az apa kötelessége volt az anyagi biztonság megteremtése, az anya pedig vezette a háztartást. Nem voltak segélyek, családi pótlékok. El kellett tartania a nőnek magát és a gyerekét, ha nem számíthatott a férjére. A nehezebb sorban élőknek különösen sok gondot okozhatott az újabb éhes száj.A szokás abban az időben az volt? Ha teherbe ejtette, akkor feleségül is vette.De ez amúgy vakvágány! Mert a kérdés az, hogy egy nőtlen köztiszteletben álló ember (jelen esetben református pap) miért nem veszi feleségül a gyermekei anyját...csak majdnem 20 év múlva.Pedig a faluban mindenki ismerhette a helyzetüket.  Erre kérném az észrevételeiteket. Kösz: Zsuzsa
  ==  ==  ==  ==  ==
Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
_____________________________________________________________________________
levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/