[Csaladtortenet 2] fiúsítás

2016. Júl. 5., K, 21:41:39 CEST

Kedves Mindenki fiúsítás ügyben!

Én Holub Józseftől ismerek egy tanulmányt, ami elég részletes eligazítást
ad a fenti ügyben, de találtam egy másikat is, amely rövidebben,
lexikonszerűen foglalkozik a témával. Mindkettő letölthető az alábbi
linkeken:

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/6621/ne33_03mpz.pdf?sequence=1
http://digilib.mtak.hu/B333/issues/vol04/B3330415.pdf

A Holub-féle elég sok latin idézetet tartalmaz, így elsőre a másikat
ajánlom. Ha valakit mélyebben érdekel a dolog, a Holubot is feltétlen
olvassa el, mivel sok szempontból, nemzetközi kitekintéssel tárgyalja az
öröklést a leánynegyed ürügyén!

Üdvözlettel: Töreky András Nemesvita

2016. július 5. 15:52 Rihmer Aurél írta, <granasztoi at freemail.hu>:

> Kedves Balázs!
> A nemesi oklevelekben szerepel, hogy a nemesség szerző mindkét nembéli
> gyermekei nemesek. Tehát fia és lánya is nemes. A nemesség öröklése viszont
> csak férfi ágon történik, úgy, hogy a fiú lányai ismét nemesek, de megint
> csak a születendő fiú örökíti tovább a nemességet.
>
> Nemesség szerző férfi
>      ____/____________________
>      /                                          /
>   fia (nemes)                         lánya (nemes) = nem nemes férj
>         /                                                         /
>     __/____________________                  agilis utódok (fel, vagy
> nőnemesek)
>     /                                      /
>   fiú (nemes)                       lány (nemes) = nemes férj
>     /                                                         /
> fiú (nemes)                                           nemes utódok
>
> Az oklevélben a leány leszármazottak nemessége azért szerepel, mert ősfák
> esetén fontos, pl. kamarások esetében, hogy az anyai felmenők is nemesek
> legyenek.
>
> Nagy-Britanniában és Itáliában azonban a helyzet teljesen káoszos. De
> hazánkban a fenti táblán lévő elv volt érvényben.
>
>
> Üdv
> Aurél
>
>
>
> "Balázs Karsai" <karsaibalazs.1982 at gmail.com> írta:
> >Kedves mindenki (különösen, akik a fiúsítási ügyben bőséges tudásukról
> tettek tanúbizonyságot)!A felmerült alapkérdéshez kapcsolódóan kérdezném,
> hogy jól tudom, miszerint létezett a megnemesítéseknek egy kis része,
> amelynél férfi- és nőágon is öröklődhet a szerző nemessége? Például az
> 1668-ban megnemesíttetett Ficsor ősöm nemesi iratában szerepel, hogy fiú-
> és leányági leszármazottai is nemesek. Ez esetben automatikus fiúsíttatás
> történt?Sajnos erről a témáról sokat nem találtam
> máshol.Köszönettel,Balázs2016. július 5. 10:22 Rihmer Aurél írta,
> granasztoi at freemail.hu>:Kedves Kutatótársak!
> >
> >Vitatkozva az előttem szólókkal, én a felvetett esetet másképp látom.
> >Tény, hogy létezik a korona háramlási joga, de ez csak akkor lép
> érvénybe, ha nincsen 4 ízigleni öröklésre jogosult rokon. De én a fenti
> esetet másképp látom.
> >
> >A fiúsításnak két módja volt. Az egyik, amikor az apa kérésére és
> érdemeiért a lányát a király fiúsítja, azért, hogy az apai birtokok egy
> egységben öröklődjenek. Tehát az öröklésből kizárják a természetes 4.
> ízigleni rokonságot. Ehhez királyi oklevél kellett. Ilyen fiúsítás
> általában akkor történt, ha a nemes lány férje is nemes.
> >Ha ilyen állna fenn a fenti esetben, akkor annak a Királyi Könyvekben
> kell, hogy nyoma legyen. Ez a MOL-ban van, és interneten vagy telefonon is
> lehet információt kérni.
> >
> >A másik fajta fiúsítás, amikor a feleség nemesi származású, míg a férj
> nem nemes. Ez az úgynevezett agilis jogállapot. Másképp nőnemes, vagy
> félnemes. Ez a nemesítési forma -mivel a jogállást a férj jogállása adja-,
> az Árpád-kor óta érvényes nemesítés. Ez esetben a nem nemes apát és
> utódait, felesége révén, annak családja nemesíti úgy, hogy a nem nemes apa
> utódaid befogadják a családba. Lásd, az utódok, nem az apa, hanem az anya
> családnevét öröklik. Ezt a formulát a Habsburgok sokáig tilalmazták, de
> végül az 1700-as években hallgatólagosan elismerték. Vármegyéktől függött,
> hogy az agiliseket nemesnek tekintik e. Tehát volt olyan vármegye, nem
> adóztak, szolgabírák, sőt alispánok is lehettek, míg máshol nem tekintették
> őket teljes jogú nemeseknek, tehát például a templomban nem ülhettek a
> nemesek padjaiban. Viszont, minden esetben megtarthatták az őseik
> (leányágon örökölt) címerét. A nemesség vizsgálatkor viszont nem
> számítottak régi nemesnek, tehát az új jogállást az agilis első fiától
> számították. Az agilis jogálláshoz nem kellett királyi hozzájárulás, de
> azokat a vármegyékben, a vármegyei iratok között általában bejegyezték,
> mert ilyen esetben az apa a leánynak járó leánynegyedet nemesi földben adta
> ki. A nemesi föld tulajdonlását pedig a vármegye mindig vezette. Igen
> gyakran, utóbb a király az agilis családját királyi úton is megnemesítette,
> de ez a XIX. században már nem volt szokásban. Ha történt királyi
> megerősítés, akkor a MOL-ban lehet adat. Néha az agilis fiúsítást a
> plébániai anyakönyvbe is beírták a házasságból születő gyermekeknél, hogy
> indokolják, azok miért nem az apa családnevét kapták.
> >
> >Az általad leírt esetről én arra következtetek, hogy agilis jogállású
> fiúsítás történhetett.
> >Az agilis fiúsítás független attól, hogy a családot fenyegeti e kihalás
> vagy sem, mivel ez a fajta fiúsítás kizárólag az apa akaratából történik.
> >
> >
> >Üdvözlettel
> >Rihmer Aurél
> >  ==  ==  ==  ==  ==
> >Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> >_____________________________________________________________________________
> >levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> >Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
> >
> >
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>