[Csaladtortenet 2] fiúsítás

[Rihmer Aurél]

Kedves Balázs!
A nemesi oklevelekben szerepel, hogy a nemesség szerző mindkét nembéli gyermekei nemesek. Tehát fia és lánya is nemes. A nemesség öröklése viszont csak férfi ágon történik, úgy, hogy a fiú lányai ismét nemesek, de megint csak a születendő fiú örökíti tovább a nemességet.

Nemesség szerző férfi
     ____/____________________
     /                                          /
  fia (nemes)                         lánya (nemes) = nem nemes férj
        /                                                         /
    __/____________________                  agilis utódok (fel, vagy nőnemesek)
    /                                      /                   
  fiú (nemes)                       lány (nemes) = nemes férj     
    /                                                         /
fiú (nemes)                                           nemes utódok

Az oklevélben a leány leszármazottak nemessége azért szerepel, mert ősfák esetén fontos, pl. kamarások esetében, hogy az anyai felmenők is nemesek legyenek.            

Nagy-Britanniában és Itáliában azonban a helyzet teljesen káoszos. De hazánkban a fenti táblán lévő elv volt érvényben.


Üdv
Aurél



"Balázs Karsai" <karsaibalazs.1982 at gmail.com> írta:
>Kedves mindenki (különösen, akik a fiúsítási ügyben bőséges tudásukról tettek tanúbizonyságot)!A felmerült alapkérdéshez kapcsolódóan kérdezném, hogy jól tudom, miszerint létezett a megnemesítéseknek egy kis része, amelynél férfi- és nőágon is öröklődhet a szerző nemessége? Például az 1668-ban megnemesíttetett Ficsor ősöm nemesi iratában szerepel, hogy fiú- és leányági leszármazottai is nemesek. Ez esetben automatikus fiúsíttatás történt?Sajnos erről a témáról sokat nem találtam máshol.Köszönettel,Balázs2016. július 5. 10:22 Rihmer Aurél írta, granasztoi at freemail.hu>:Kedves Kutatótársak!
>
>Vitatkozva az előttem szólókkal, én a felvetett esetet másképp látom.
>Tény, hogy létezik a korona háramlási joga, de ez csak akkor lép érvénybe, ha nincsen 4 ízigleni öröklésre jogosult rokon. De én a fenti esetet másképp látom.
>
>A fiúsításnak két módja volt. Az egyik, amikor az apa kérésére és érdemeiért a lányát a király fiúsítja, azért, hogy az apai birtokok egy egységben öröklődjenek. Tehát az öröklésből kizárják a természetes 4. ízigleni rokonságot. Ehhez királyi oklevél kellett. Ilyen fiúsítás általában akkor történt, ha a nemes lány férje is nemes.
>Ha ilyen állna fenn a fenti esetben, akkor annak a Királyi Könyvekben kell, hogy nyoma legyen. Ez a MOL-ban van, és interneten vagy telefonon is lehet információt kérni.
>
>A másik fajta fiúsítás, amikor a feleség nemesi származású, míg a férj nem nemes. Ez az úgynevezett agilis jogállapot. Másképp nőnemes, vagy félnemes. Ez a nemesítési forma -mivel a jogállást a férj jogállása adja-, az Árpád-kor óta érvényes nemesítés. Ez esetben a nem nemes apát és utódait, felesége révén, annak családja nemesíti úgy, hogy a nem nemes apa utódaid befogadják a családba. Lásd, az utódok, nem az apa, hanem az anya családnevét öröklik. Ezt a formulát a Habsburgok sokáig tilalmazták, de végül az 1700-as években hallgatólagosan elismerték. Vármegyéktől függött, hogy az agiliseket nemesnek tekintik e. Tehát volt olyan vármegye, nem adóztak, szolgabírák, sőt alispánok is lehettek, míg máshol nem tekintették őket teljes jogú nemeseknek, tehát például a templomban nem ülhettek a nemesek padjaiban. Viszont, minden esetben megtarthatták az őseik (leányágon örökölt) címerét. A nemesség vizsgálatkor viszont nem számítottak régi nemesnek, tehát az új jogállást az agilis első fiától számították. Az agilis jogálláshoz nem kellett királyi hozzájárulás, de azokat a vármegyékben, a vármegyei iratok között általában bejegyezték, mert ilyen esetben az apa a leánynak járó leánynegyedet nemesi földben adta ki. A nemesi föld tulajdonlását pedig a vármegye mindig vezette. Igen gyakran, utóbb a király az agilis családját királyi úton is megnemesítette, de ez a XIX. században már nem volt szokásban. Ha történt királyi megerősítés, akkor a MOL-ban lehet adat. Néha az agilis fiúsítást a plébániai anyakönyvbe is beírták a házasságból születő gyermekeknél, hogy indokolják, azok miért nem az apa családnevét kapták.
>
>Az általad leírt esetről én arra következtetek, hogy agilis jogállású fiúsítás történhetett.
>Az agilis fiúsítás független attól, hogy a családot fenyegeti e kihalás vagy sem, mivel ez a fajta fiúsítás kizárólag az apa akaratából történik.
>
>
>Üdvözlettel
>Rihmer Aurél
>  ==  ==  ==  ==  ==
>Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>_____________________________________________________________________________
>levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
>