[Csaladtortenet 2] fiúsítás

2016. Júl. 6., Sze, 08:47:32 CEST

1848 után a nemesség nem lett eltörölve, pusztán a nemesi előjogok kaptak korlátozást. De például választójog esetén még sokáig előnyt jelentett a nemesi állapot. Egészen a XX. sz. elejéig történik nemességadományozás és főnemesítés is. Ezért 1886-ban lehetett még fiúsítás. Én a 1900-as évek elejéről láttam egy előnév átruházást a nemes feleség nem nemes férje számára. Ezt közjegyző végezte, és megfelelő okmánybélyegekkel látták el.

Üdv
Aurél 

"Völgyi Pál" <nagybaczoni at citromail.hu> írta:
>-- Eredeti üzenet --Feladó: András Töreky  Címzett: Rihmer Aurél  , Rihmer Aurél  , családtörténet lista  Elküldve: 2016. július 5. 21:41Tárgy : Re: [Csaladtortenet 2] fiúsításA konkrét ügyben teljesen fölösleges volt a sok ilyen-olyan eszmefuttatás. A nemesi jogok 1848-ban megszűntek, 1886-ban szó sem lehetett  fiúsításról. A Hertelendy rokon öröklési feltételt szabott, de ekkor már egyébként teljesen mindegy volt, nemes lett légyen az örökös vagy sem.Másfelől megjegyezném, hogy a mindkét ágra érvényes nemesi állapot adományozásának említése középkori vagy kora újkori oklevelekben semmiképpen történhetett abból a megfontolásból, miszerint évszázadokkal később kiállítandó esetleges kamarási ősfákra lettek volna tekintettel.Kedves Mindenki fiúsítás ügyben!
>
>Én Holub Józseftől ismerek egy tanulmányt, ami elég részletes eligazítást
>ad a fenti ügyben, de találtam egy másikat is, amely rövidebben,
>lexikonszerűen foglalkozik a témával. Mindkettő letölthető az alábbi
>linkeken:
>
>https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/6621/ne33_03mpz.pdf?sequence=1
>http://digilib.mtak.hu/B333/issues/vol04/B3330415.pdf
>
>A Holub-féle elég sok latin idézetet tartalmaz, így elsőre a másikat
>ajánlom. Ha valakit mélyebben érdekel a dolog, a Holubot is feltétlen
>olvassa el, mivel sok szempontból, nemzetközi kitekintéssel tárgyalja az
>öröklést a leánynegyed ürügyén!
>
>Üdvözlettel: Töreky András Nemesvita
>
>
>2016. július 5. 15:52 Rihmer Aurél írta, :
>
>> Kedves Balázs!
>> A nemesi oklevelekben szerepel, hogy a nemesség szerző mindkét nembéli
>> gyermekei nemesek. Tehát fia és lánya is nemes. A nemesség öröklése viszont
>> csak férfi ágon történik, úgy, hogy a fiú lányai ismét nemesek, de megint
>> csak a születendő fiú örökíti tovább a nemességet.
>>
>> Nemesség szerző férfi
>>      ____/____________________
>>      /                                          /
>>   fia (nemes)                         lánya (nemes) = nem nemes férj
>>         /                                                         /
>>     __/____________________                  agilis utódok (fel, vagy
>> nőnemesek)
>>     /                                      /
>>   fiú (nemes)                       lány (nemes) = nemes férj
>>     /                                                         /
>> fiú (nemes)                                           nemes utódok
>>
>> Az oklevélben a leány leszármazottak nemessége azért szerepel, mert ősfák
>> esetén fontos, pl. kamarások esetében, hogy az anyai felmenők is nemesek
>> legyenek.
>>
>> Nagy-Britanniában és Itáliában azonban a helyzet teljesen káoszos. De
>> hazánkban a fenti táblán lévő elv volt érvényben.
>>
>>
>> Üdv
>> Aurél
>>
>>
>>
>> "Balázs Karsai"  írta:
>> >Kedves mindenki (különösen, akik a fiúsítási ügyben bőséges tudásukról
>> tettek tanúbizonyságot)!A felmerült alapkérdéshez kapcsolódóan kérdezném,
>> hogy jól tudom, miszerint létezett a megnemesítéseknek egy kis része,
>> amelynél férfi- és nőágon is öröklődhet a szerző nemessége? Például az
>> 1668-ban megnemesíttetett Ficsor ősöm nemesi iratában szerepel, hogy fiú-
>> és leányági leszármazottai is nemesek. Ez esetben automatikus fiúsíttatás
>> történt?Sajnos erről a témáról sokat nem találtam
>> máshol.Köszönettel,Balázs2016. július 5. 10:22 Rihmer Aurél írta,
>> :Kedves')">granasztoi at freemail.hu>:Kedves  Kutatótársak!
>> >
>> >Vitatkozva az előttem szólókkal, én a felvetett esetet másképp látom.
>> >Tény, hogy létezik a korona háramlási joga, de ez csak akkor lép
>> érvénybe, ha nincsen 4 ízigleni öröklésre jogosult rokon. De én a fenti
>> esetet másképp látom.
>> >
>> >A fiúsításnak két módja volt. Az egyik, amikor az apa kérésére és
>> érdemeiért a lányát a király fiúsítja, azért, hogy az apai birtokok egy
>> egységben öröklődjenek. Tehát az öröklésből kizárják a természetes 4.
>> ízigleni rokonságot. Ehhez királyi oklevél kellett. Ilyen fiúsítás
>> általában akkor történt, ha a nemes lány férje is nemes.
>> >Ha ilyen állna fenn a fenti esetben, akkor annak a Királyi Könyvekben
>> kell, hogy nyoma legyen. Ez a MOL-ban van, és interneten vagy telefonon is
>> lehet információt kérni.
>> >
>> >A másik fajta fiúsítás, amikor a feleség nemesi származású, míg a férj
>> nem nemes. Ez az úgynevezett agilis jogállapot. Másképp nőnemes, vagy
>> félnemes. Ez a nemesítési forma -mivel a jogállást a férj jogállása adja-,
>> az Árpád-kor óta érvényes nemesítés. Ez esetben a nem nemes apát és
>> utódait, felesége révén, annak családja nemesíti úgy, hogy a nem nemes apa
>> utódaid befogadják a családba. Lásd, az utódok, nem az apa, hanem az anya
>> családnevét öröklik. Ezt a formulát a Habsburgok sokáig tilalmazták, de
>> végül az 1700-as években hallgatólagosan elismerték. Vármegyéktől függött,
>> hogy az agiliseket nemesnek tekintik e. Tehát volt olyan vármegye, nem
>> adóztak, szolgabírák, sőt alispánok is lehettek, míg máshol nem tekintették
>> őket teljes jogú nemeseknek, tehát például a templomban nem ülhettek a
>> nemesek padjaiban. Viszont, minden esetben megtarthatták az őseik
>> (leányágon örökölt) címerét. A nemesség vizsgálatkor viszont nem
>> számítottak régi nemesnek, tehát az új jogállást az agilis első fiától
>> számították. Az agilis jogálláshoz nem kellett királyi hozzájárulás, de
>> azokat a vármegyékben, a vármegyei iratok között általában bejegyezték,
>> mert ilyen esetben az apa a leánynak járó leánynegyedet nemesi földben adta
>> ki. A nemesi föld tulajdonlását pedig a vármegye mindig vezette. Igen
>> gyakran, utóbb a király az agilis családját királyi úton is megnemesítette,
>> de ez a XIX. században már nem volt szokásban. Ha történt királyi
>> megerősítés, akkor a MOL-ban lehet adat. Néha az agilis fiúsítást a
>> plébániai anyakönyvbe is beírták a házasságból születő gyermekeknél, hogy
>> indokolják, azok miért nem az apa családnevét kapták.
>> >
>> >Az általad leírt esetről én arra következtetek, hogy agilis jogállású
>> fiúsítás történhetett.
>> >Az agilis fiúsítás független attól, hogy a családot fenyegeti e kihalás
>> vagy sem, mivel ez a fajta fiúsítás kizárólag az apa akaratából történik.
>> >
>> >
>> >Üdvözlettel
>> >Rihmer Aurél
>> >  ==  ==  ==  ==  ==
>> >Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>>
>> >_____________________________________________________________________________
>> >levelező lista honlap:
>> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>> >Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>> >
>> >
>>   ==  ==  ==  ==  ==
>> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>>
>> _____________________________________________________________________________
>> levelező lista honlap:
>> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>>
>  ==  ==  ==  ==  ==
>Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>_____________________________________________________________________________
>levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
>_________________________________________
>Citromail.hu levelezőrendszerből küldve
>Lépj be vagy regisztrálj
>