[Csaladtortenet 2] orosz

[Zöld Mihály]

Kedves Anna és Sándor!

Köszönöm a gyors választ és a jószándékot! Lassan tucatnyi településen 
néztem át a születési és a házassági anyakönyveket, köztük azokat is, 
amelyeket a mormon adatbázis keresője felad. A teljesség igénye nélkül 
ezek Boconád, Nagyiván, Kál, Érsekvadkert, Tállya, Heves, Váchartyán, 
Gyöngyös, Detk, Karcag, Egyek, stb. Megnéztem a szoboszlóit is, itt az 
oroszt melléknévként használták, tehát könnyen jelölhetett nemzetiséget 
és vallást is. De ő sem az, mert a Czinegék egyik ága csak az 1900-as 
évek elején kerül Szoboszlóra, előtte se hírük, se hamvuk. (én éppen 
hajdúszoboszlói vagyok, és 2003 óta oda-vissza átrágtam a szoboszlói 
anyakönyveket a saját ágam miatt...) Az is bizonyos, hogy Czinege György 
és Orosz Mária római katólikusok voltak, ebben igen következetes volt az 
egész Czinege család.

Hogy érthetőbbé váljon a dolog: Az 1730-as évek derekán több Czinege 
család él (Érsek)vadkerten. Az egyik águk szőrén-szálán eltűnik, de a 
halotti anyakönyvekben nem szerepelnek, ergo elköltöztek valahová. 
1742-ben egy szinte teljesen azonos keresztnevűekből álló 
Czinege-família jelenik meg Boconádon, majd 1755-ben átköltöznek az 
újratelepített Nagyivánra. A nagyapa-unoka, fiú-dédunoka névátadás 
hagyománya is stimmelne, ha igaz lenne ez a vonal, azaz a nagyapa 
György, a fia Pál, az unoka György, a dédunoka Pál. Ráadásul legalább 
8-10 olyan családnév van, amelyik mindhárom településen szerepel hasonló 
időeltolódással, mint a Czinege, ami azt feltételezi, hogy ugyanazt az 
utat tették meg. Ez a török és a kuruc idők utáni nagy újratelepítési 
hullám időszaka, könnyen megtörténhetett.

Az eltűnt Czinege-fiúk Vadkerten még gyerekek voltak, Boconádon már 
házas emberek. A köztes időszak helyeit és időpontjait keresem, mert ez 
megerősítené a fenti teóriát. Addig viszont nem több egy 
elképzelésnél... Azon is morfondírozok, hogy a Felvidéken elég gyakori 
Rosko (később Ruskó) név nem az Orosz szinonimája-e... zm