[Csaladtortenet 2] Latin vs magyar

[Julia Szent-Gyorgyi]

Szilvágyi Gábor írta, hogy:
> > Azt a gyakorlatot követem, hogy a családfába a magyar keresztneveket írom.

Tegze Sándor válaszolt:
> Vigyázni kell, mert kiderülhet, hogy nem magyar anyanyelvű volt a család.

A latinul bejegyzett név mindennapi megfelelője nem csak az anyanyelv
miatt lehet nem egyértelmű. Az Andreas lehet például Endre is, András
is. (Apósomat a nagyanyja gyászjelentésén Endrének írták, pedig
világéletében András volt hivatalosan. Nem-hivatalosan Csuli, de az
másik történet.)

Ettől függetlenül én is nagyrészt magyar keresztneveket használok a
családfán, mert valamit választani kell. Van néhány kivétel: egyik
ősapámat Fridericus-nak írtam, mert egy, nem tudom, magyar vagy német
anyanyelvű volt, és kettő, jó ötven évvel a Frigyes feltalálása előtt
élt. (Gondolatban persze Frici, de azt azért nem írom be.)

Másik szempont, hogy a 19. századi vagy korábbi anyakönyveket
böngészve az ember szeme megszokja, hogy Ferencz meg Erzsébeth meg
Susánna. Most akkor melyiket írjam a családfába, a mai helyesírást,
vagy az akkorit? Legegységesebb, hogy ezeket is "lefordítom",
ugyanúgy, mint a latin neveket (vagy akár a szlovák vagy német neveket
is). Tehát mindenki legyen az adatbázisban Ferenc és Erzsébet és
Zsuzsanna, még akkor is, ha az anyakönyvben Franciscus vagy Elizabeth
vagy Susaña, az életben pedig Franz vagy Örzse vagy Zuzana volt. Az
András/Endre-féle neveknél persze tévedhetek, de a jobb
keresőprogramok felismerik az egyezést, és a többi az idézett
forrásokból kiderül.

Juli
/\ /\
>*.*<