[Csaladtortenet 2] fiúsítás

[Balázs Karsai]

Kedves mindenki (különösen, akik a fiúsítási ügyben bőséges tudásukról
tettek tanúbizonyságot)!

A felmerült alapkérdéshez kapcsolódóan kérdezném, hogy jól tudom, miszerint
létezett a megnemesítéseknek egy kis része, amelynél férfi- és nőágon is
öröklődhet a szerző nemessége? Például az 1668-ban megnemesíttetett Ficsor
ősöm nemesi iratában szerepel, hogy fiú- és leányági leszármazottai is
nemesek. Ez esetben automatikus fiúsíttatás történt?
Sajnos erről a témáról sokat nem találtam máshol.

Köszönettel,
Balázs

2016. július 5. 10:22 Rihmer Aurél írta, <granasztoi at freemail.hu>:

> Kedves Kutatótársak!
>
> Vitatkozva az előttem szólókkal, én a felvetett esetet másképp látom.
> Tény, hogy létezik a korona háramlási joga, de ez csak akkor lép érvénybe,
> ha nincsen 4 ízigleni öröklésre jogosult rokon. De én a fenti esetet
> másképp látom.
>
> A fiúsításnak két módja volt. Az egyik, amikor az apa kérésére és
> érdemeiért a lányát a király fiúsítja, azért, hogy az apai birtokok egy
> egységben öröklődjenek. Tehát az öröklésből kizárják a természetes 4.
> ízigleni rokonságot. Ehhez királyi oklevél kellett. Ilyen fiúsítás
> általában akkor történt, ha a nemes lány férje is nemes.
> Ha ilyen állna fenn a fenti esetben, akkor annak a Királyi Könyvekben
> kell, hogy nyoma legyen. Ez a MOL-ban van, és interneten vagy telefonon is
> lehet információt kérni.
>
> A másik fajta fiúsítás, amikor a feleség nemesi származású, míg a férj nem
> nemes. Ez az úgynevezett agilis jogállapot. Másképp nőnemes, vagy félnemes.
> Ez a nemesítési forma -mivel a jogállást a férj jogállása adja-, az
> Árpád-kor óta érvényes nemesítés. Ez esetben a nem nemes apát és utódait,
> felesége révén, annak családja nemesíti úgy, hogy a nem nemes apa utódaid
> befogadják a családba. Lásd, az utódok, nem az apa, hanem az anya
> családnevét öröklik. Ezt a formulát a Habsburgok sokáig tilalmazták, de
> végül az 1700-as években hallgatólagosan elismerték. Vármegyéktől függött,
> hogy az agiliseket nemesnek tekintik e. Tehát volt olyan vármegye, nem
> adóztak, szolgabírák, sőt alispánok is lehettek, míg máshol nem tekintették
> őket teljes jogú nemeseknek, tehát például a templomban nem ülhettek a
> nemesek padjaiban. Viszont, minden esetben megtarthatták az őseik
> (leányágon örökölt) címerét. A nemesség vizsgálatkor viszont nem
> számítottak régi nemesnek, tehát az új jogállást az agilis első fiától
> számították. Az agilis jogálláshoz nem kellett királyi hozzájárulás, de
> azokat a vármegyékben, a vármegyei iratok között általában bejegyezték,
> mert ilyen esetben az apa a leánynak járó leánynegyedet nemesi földben adta
> ki. A nemesi föld tulajdonlását pedig a vármegye mindig vezette. Igen
> gyakran, utóbb a király az agilis családját királyi úton is megnemesítette,
> de ez a XIX. században már nem volt szokásban. Ha történt királyi
> megerősítés, akkor a MOL-ban lehet adat. Néha az agilis fiúsítást a
> plébániai anyakönyvbe is beírták a házasságból születő gyermekeknél, hogy
> indokolják, azok miért nem az apa családnevét kapták.
>
> Az általad leírt esetről én arra következtetek, hogy agilis jogállású
> fiúsítás történhetett.
> Az agilis fiúsítás független attól, hogy a családot fenyegeti e kihalás
> vagy sem, mivel ez a fajta fiúsítás kizárólag az apa akaratából történik.
>
>
> Üdvözlettel
> Rihmer Aurél
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>